Ebből az alkalomból július 26-án A Magyar kézművesség – 2010 és a Kézművesség az egyházművészetben című pályázatok ünnepélyes eredményhirdetésére került sor, ahol halásztelki díjazottnak is tapsolhattak a megjelentek.

A 310 pályázóból 295 alkotó 642 munkája került bemutatásra, részben Pécsett, részben pedig Budapesten, a Vajdahunyad várában, és ebből az alkalomból Ganevné Székely Katalin, akit gyöngyfűző alkotásain kívül óvodapedagógusként is ismerhetnek a halásztelkiek, „Magyar Kézműves Remek-díjas gyöngyfűző népi iparművész” díjban részesült.
Katalin egy debreceni gyöngyös bogláros pártát készített a pályázatra (képünkön), ami elmondása szerint azért volt nagy kihívás, mert ennek az ún. kalotaszegi gyöngyremeknek az elkészítéséhez csak nagyon kevés információ állt a rendelkezésére. Mindössze egy, a húszas években előkerült, de nem restaurált darabot őriz a debreceni Déri Múzeum raktára. „Meg szerettem volna csinálni, de éreztem, hogy nagy fába vágom a fejszémet, hisz annak idején külön pártakészítő asszonyok végezték ezt a munkát, akik igénybe vehettek ötvöst, kéreghajlítót, sőt a nemesebb családok külföldről hozattak be igazgyöngyöket. Én csak egyedül voltam a feladatra, ezért sokat kísérletezgettem, míg meg tudtam csinálni.” –emlékszik vissza Kati néni a több mint két évig tartó munkára.
Kérdésünkre, hogy honnan a gyöngy és a gyöngyfűzés iránti szeretet, így válaszol:
„Már gyerekként szerettem kézimunkázni, aztán óvónőként dolgoztam Csepelen, majd Halásztelken. Ahhoz, hogy egy pedagógus jól fejlessze a gyerekek kézügyességét, színérzékét, technikai tudásukat, nagyon sok ötletre volt szükség. A gyöngyre egyszerűen csak rátaláltam ehhez a fejlesztéshez. 2000-ben láttam az azóta hagyománnyá vált első Szálkai Gyöngyfűző Tábor hirdetését egy újságban. Elmentem, és beleszerettem a gyöngyfűzésbe. A szakma elismeréseként 2003-ban már meg is kaptam a Népi Iparművész díjat, alig három év elteltével.”
Mióta „kivetkőztek” az asszonyok a népi viseletből, nehéz munkát vállal az magára, aki nem akarja, hogy feledésbe merüljenek a népi hagyományok. Kati néni azok közé tartozik, akik szeretnék újjáéleszteni a múlt értékes tevékenységeit.
„Még aktív óvónőként írtam egy könyvet a gyöngyfűzésről, gyerekeknek. Mivel a munkám során azt tapasztaltam, hogy a kicsik figyelmét, esztétikai érzékét, kézügyességét a gyöngyfűzés nagyon jól fejleszti, én pedig szerettem csinálni, a megszerzett tudást összefoglaltam, leírtam, hogy más is legyen képes erre a szép tevékenységre.”
A könyv 2008-ban jelent meg tízezer példányban, és megélt már egy második kiadást is. Kati néni 2009-ben átvette a Magyar Gyöngy Egyesület vezetését is, kész munkáit rendszeresen zsűrizteti.
A Városligetben megrendezett kiállítást augusztus 27-éig tekinthetik meg a látogatók, Katalin munkáiból pedig ízelítőt láthatunk majd ismét Halásztelken is az augusztusi Városnapokon.
A díjhoz pedig szívből gratulálunk!