Adóköteles:

az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az adó alanya:

• a vállalkozó. Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja;
• a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
• egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
• jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő jogi személyt is;
• egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő szervezetet is.

Az állandó és az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység:

• A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
• Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat;
• építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül;
• bármely - az előzőek közé nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése:

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó alapja:

Az adó alapját az ÁFA nélküli árbevételből kiindulva kell megállapítani.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja - főszabály szerint - az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. 2006-tól mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania.

Bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben mód van az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000. forintot meghaladja; a jogi személy, valamint az egyéb szervezet ( ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll ) ha az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg , akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.

Az egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

2005. január 1-jétől a vállalkozók a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet is igénybe vehetnek. A vállalkozók egy fő - átlagos statisztikai létszám előző adóévhez viszonyított - növekménye után 1 millió forint/fő összeggel csökkenthetik  adóalapjukat. Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás esetén, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

Az adó mértéke:

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 1.8%-a.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

• naptári naponként 2.500 forint piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység, építőipari tevékenységet folytatása, illetőleg természeti erőforrást feltárása vagy kutatása esetén (feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot), valamint egyéb tevékenységek esetén, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
• A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

Az adó megfizetése:

• A vállalkozó a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
• A magánszemélynek félévenként, két egyenlő részletben kell az adót megfizetni: az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig.
• A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles fizetni. A vállalkozónak az adóelőleget - az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével - a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.
• Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.
• A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig köteles megfizetni, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti.