Az 1950-es évi tanácsválasztások során megválasztották 27 főből álló tanácsi testületet és az 5 fő végrehajtó bizottságot. Az első VB-elnök idős Vancsai István lett, s a VB titkári teendőkkel Szabados Erzsébetet bízták meg. Az új tanács első intézkedése egy 20 férőhelyes óvoda kialakítása volt, melynek működését a szűkös anyagi lehetőségek miatt – közadakozásból oldották meg. Az egykori „Fogaskerékgyár” épületében 1949-ben Mintagépgyár néven kezdődött meg a termelés, majd az üzem 1950-51-től önálló gyárként működött tovább. 1964-től Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézeteként szerszámgépek fejlesztésével, kutatással foglalkozott. (SZIMFI).
1950-57 között több kisebb szövetkezet egyesüléséből létrehozták a Szabad Május Termelőszövetkezetet. A községben élő bolgár kertészek az 1960-as évek elején, Egyetértés néven megalakították szövetkezeti csoportjukat, amely a beszerzést és az értékesítést végezte. 1962-ben a szigetszentmiklósi Rózsa Ferenc Tsz beolvadt a Szabad Május Termelőszövetkezetbe. Halásztelek lakóinak száma az 1960-as népszámlálás adatai szerint 2207 fő volt és 3 külterületi lakott hely tartozott a községhez. A faluban korábban megkezdődött a villanyhálózat kiépítése, amely 1963-ban fejeződött be. 1964-ben megalakították 509 taggal a Halásztelek Ivóvíz Társulatot. A községben közkutak, tűzcsapok jöttek létre. Megkezdték a családi házak vízvezetékeinek bekötéseit is, valamint felvetődött a csatornahálózat kiépítése, amely elkészülte után lehetőséget teremtett lakótelepi rendszerű lakásépítésre is. Ezt 1968-ban, az OTP által épített lakásokkal kezdték, majd folytatták a SZIMFI lakóteleppel. Az 1960-as évek végére a barackos területe lecsökkent, helyét utcák, házak vették át. Javult a közellátottság, a Kisgyár elnyerte mai formáját, felépült két új iskola és templom.
A következő évtizedek során az óvodai férőhely folyamatosan bővült. 1980-ban már 250 gyermek gondozását biztosították. A hiányként jelzett bölcsődei igény kielégítésére szintén építkezésbe kezdtek, és a 70-es évek végére a falu felépítette 60 férőhelyes bölcsődéjét. Az iskolai oktatás 1971-ben a korábbi évektől folyamatosan bővített nyolc tantermes általános iskolában folyt, de az 16 tanulócsoport részére zsúfolt volt. 1971-ben új általános iskola megépítéséről határoztak, amely 1984-ben készült el. Zeneiskolai oktatás 1965-óta van Halásztelken. Az 1971-ben létesített 120 férőhelyes Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet - amely gyümölcs, szőlő és zöldségtermelést oktatott a diákoknak - és a hozzátartozó kollégium napjainkra általános, szakiskolai és gimnáziumi résszel bővült. A gyakorlati oktatást a Kertészei Egyetem Tangazdaságának halásztelki kerületében végezték, amelyet az egykori Stein, Rassay, Mester-féle magángazdaságokból alakítottak ki. A szövetkezetek összevonása 1975 táján felerősödött.
A faluban működő 2 gazdaság Alkotmány néven egyesült, amely 1976-ban beolvadt a Duna MGTSZ-be. Halásztelek határában élelmiszer feldolgozó üzem, hűtőház létesült, komoly feldolgozó ipar alakult ki. A községben az 1960-as évekre megépült orvosi lakás és rendelő biztosította az állandó körzeti orvosi ellátást. A következő két évtizedben bővült az orvosi körzetek száma, továbbá fogorvosi és gyermekorvosi rendelések szervezésével javították az egészségügyi ellátást.