Népesség, társadalmi szerkezet

Halásztelek fiatal, de annál dinamikusabban fejlődő település. 1926-os parcellázásokat követő időszakban 20 bolgár család bérelt itt területet, akik híres technológiájukkal művelték a földet. E gazdálkodás hatására a letelepedő munkások száma is nőtt. A Dunai Repülőgépgyár és a tököli repülőtér 1940-ben megkezdett építése és Weis Manfréd „Fogaskerékgyára” sok új munkahelyet teremtett.

A népesség szám az 1940-es évektől megugrott, és kialakult a településen élő nagy számú mezőgazdasági és ipari munkás réteg.

1. táblázat: A nagyközség főbb területi és népességi adatai

Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. Nagyközségi önkormányzat

1944-ben Budapest ostroma során a lakosság nagy része elmenekült, vagy kitelepítették. 1945 után kezdődött az újjáépítés és a földosztás után Hermina-telep fejlődése felgyorsult, és az itt élők száma 1949-ben az 1941. évihez képest megtízszereződött.

A robbanásszerű növekedés folytatódott az elkövetkező három dekádban is. A lakónépesség 1949 és 1960 között több mint másfélszeresére növekedett, 1960 és 1970 között megduplázódott, 1970 és 1980 között pedig 43,2 %-kal nőtt. Mint a legtöbb hasonló népességi dinamikát mutató magyarországi társánál, a növekedés forrása itt is az évről évre jellemző bevándorlási többletre vezethető vissza.

2. táblázat: Népességszám alakulásának bázis- és láncindexe 1949 és 2001 között

 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1949, 2001.

Ez természetesen az elővárosiasodási folyamatok következménye, mely jellemző a teljes budapesti agglomerációra, ahol a lakónépesség változásának láncindexe 1980 és 1990 között 104,6 %, 1990 és 2000 között pedig 113 % volt, ami kiemelkedő növekedési ütemet jelez. Ennek Halásztelek népesség növekedése is megfelel: a legutóbbi két népszámlálás között a nagyközség polgárai mintegy 13,8 %-kal lettek többen, a vándorlási különbözet szinte megegyezik az erőteljes emelkedést mutató 1970 és 1979 közötti időszakkal.

 Tovább >>